Jellegzetes családi és ragadványnevek

A faluba a múlt századben két nemesi család települt. Mindkettő a Keresztúry (egyes leszármazottak a Keresztúri) nevet viseli annyi eltéréssel, hogy az egyik család nevét eredetileg Kereszthúry-nak írták, amit azonban a család tagjai Királyhegyesen már nem így használtak, sima Keresztúry-nak írták nevüket. Egy Szegeden élő leszármazott azonban visszatért a Kereszthúry névhez. Mindkét famíliához tartozók ragadványneve a faluban – származásukra utalva: Nemes.
Kereszthúry-család. Nógrád vármegyéből származik, amely a 18. szazad második felében költözött Apátfalvára és a vármegye 1771. november 20-i bizonyságlevelével nemességét Csanád megyében igazolta. Az 1810-i nemesi összeírás a család több tagját említi.
Keresztúry-család. Zala varmegyében 1825-ben bizománylevélben igazolta, hogy 1790-ben nemességet kapott Keresztúry József, Torontál vármegye fő-szolgabírája. Nemességét e megyében 1825-ben kihirdették, Károly és Titusz nevű fiával együtt. Károly Kövegy 1843-ban történt telepítésénél kincstári felügyelő volt, akit 1845-ben felvettek Csanád vármegye nemesei közé.

Keresztúry kovács – Nemes kovács
Keresztúry testvérek – Nemesek
Keresztúry János kovács – Nemes Jani
Keresztúry István kereskedő – Boltos Keresztúry (Boltos Pista)
Keresztúry András gépész – Gépész Keresztúry (Gépész Bandi)

Második vezetéknévvel (esetleg csak annak kezdőbetűjével) rendelkező nevek.

Bernáth Varga Balázs – Bernáth Balázs, Varga
Farkas Józsa (J.) Márton – Józsa Márton Balázs

A familia egy korábbi generációjában egy lány a Józsa nevet kapta, ezért nevezték a családot megkülönböztetésül Farkas Józsának.

Balázs György – Gonda György
Horváth Mihály – Sütő Mihály
Kovács-család – Zökő-család
Mátó István – Mijó István
Sarró Ferenc – Tóth Ferenc
Sarró Sándor – Tóth Sándor
Simondán István borbély – Giga borbély

Nagyon és kevésbé régen kialakult ragadványnevek.

Baka István – Kanada István: Az 1920-as években Amerikába, Kanadába akart kivándorolni
Fazekas család – Bikás család: A család már a múlt század végén bikatenyésztéséröl volt híres
Ferencsik család – Sarki család: Házuk a régi Kis utca és a Nagy köz sarkán áll jelenleg is
Horváth József – Pikuló József: Apja az I. világháborúban olasz fogságba esett. Itthon némi olasz tudását hasznosítva pikulónak (piccolo = kicsi, gyerek) nevezte fiát
Juhász család – Subasa család: A török hódoltság korából származó, török eredetű sző. Szabad csapathoz tartozót jelent, ami a juhász foglalkozással is összefüggött
Kocsis család – Pípa család (hosszú í-vel ejtendő): A család egyik férfi tagja pipájáról, pipázásáról volt híres. A pipa szó helyi kiejtésben vált hosszú hangzásúvá
Kiss család – Szélső család: Az Apátfalváról települt család háza Apátfalván a falu szélén állt
Takács család – Matyó család: A takács mesterséget folytató, Apátfalvára települt matyó családok egyike, amely Királyhegyesen telepedett le
Varga János – Nosztrós Varga János: Az 1950-es években a földművesszövetkezet nosztró (felvásárló) telepének vezetője volt
Varga József – Totó József: Az 1950-es években totószelvényeket árult

A teljesség igénye nélkül íme néhány helyi látnivaló:

Szent-Kereszt Római Katolikus Temoplom: A főtér tengelyében álló neogót római katolikus templom 1902-ben épült. 1927-ben fejezték be az építését. Sokáig e templom volt a környékbeli tanyavilág egyetlen temploma. Ma csak Királyhegyesről és Csikóspusztáról járnak ide rendszeresen. A szent kereszt felmarasztalása, Királyhegyes búcsúja minden év szeptember 14.-éhez eső legközelebbi vasárnapon ünneplik a helyiek.

Csanádi-puszta: 3156 hektár kiterjedésű védett terület Békés és Csongrád megye határán. A védetté nyílvánítás célja a jellegzetes pusztai és sziki növénytársulások, és azok termőhelyének megóvása, a vonuló madarak pihenőhelyei háborítatlanságának a biztosítása. A Csanádi Puszták védetté nyilvánított területe 4057 hektáron terül el Békés és Csongrád megye határán, Makó, Tótkomlós, Ambrózfalva, Nagyér, Csanádpalota és Királyhegyes települések határában A védetté nyilvánítás célja a jellegzetes pusztai és sziki növénytársulások, és azok termőhelyének megóvása, a vonuló madarak pihenőhelyei háborítatlanságának a biztosítása.

Csikóspuszta, Kőrös-Maros Nemzeti Park: Számtalan itt átvonuló madárfaj közül kiemelkedik a daru,a kis lilike, póling amelyeknél a világ állomány jelentős része érinti vonulása során az említett nemzeti park élőhelyeit.Európa hírű a túzok állománya, párzásuk idején sok külföldi kíváncsi a különleges jelenségre. Számtalan itt átvonuló madárfaj közül kiemelkedik a daru,a kis lilik, póling amelyeknél a világ állomány jelentős része érinti vonulása során az említett nemzeti park élőhelyeit. Európai hírű a túzok állománya, párzásuk idején sok külföldi kíváncsi a különleges jelenségre.