XIV. század

Zsigmond király uralkodása (1387-1437) idején szerepel először Királyhegyes, mint határrész neve. A hódvásárhelyi uradalom részeként Zsigmond király birtoka. Zsigmond Királyhegyest a törökverő Hunyadi Jánosnak ajándékozza érdemei jutalmául.

1455

Oklevélben Kyrálhegyesse néven szerepel. Hasonlóan említi az 1456-os és 1485-ös oklevél.

1456

V. László király (1452-1457) új adománylevéllel erősítette meg a Hunyadi családnak a királyhegyesi birtok feletti tulajdonát.

1485

Mátyás király (1458-1490) túladott rajta; ekkor Kiralhegesse és Nagheges néven szerepelt a birtoklevélben.

XV. század vége

A nagylaki Jaksics család tulajdonába került. A Jaksics család ekkor Csanád vármegye legnagyobb földbirtokosa volt. Birtokai központjául Nagylakot építette ki, amelyet várral erősített meg.

XVI. század

A csanádi káptalani összeírás Királhegies néven egyházi birtokként veszi számba. E században már jobbágyközség. A századokkal később Csárda-dűlőnek nevezett határrészen terült el a falu.

1552

A török hadjáratban a jobbágyközség elpusztult.

1579-1580

A török összeírás szerint az újjáépült faluban a családfők száma 32, Makón 595.

1596

A törökök elpusztították Makót. Néhány család valószínűleg Királyhegyesre menekült.

XVII. század eleje

A falu az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Református birtokos családok tulajdonába került, akik oltalma alatt fejlődni kezdett.

1630. június 9.

Református papot avattak a községben Mezőmegyeri Mihály személyében, akit Debrecenből hívtak, s aki eleget tett a község kérésének. Templomot is építettek a faluban.

1642 húsvétja

A falu lakosságának képviselői felkeresték az esztergomi káptalant, s kinyilvánították, hogy ők mindenkor a csanádi püspök jobbágyai voltak, s őt ismerik el most is földesuruknak.

1642

A Kiraljhögjös néven szerepel oklevélben.

1651

A falu lakói a csanádi püspöknek adóznak.

1654

Kiralj Hegyesse néven is szerepel.

1660

Boros-Jenő és Várad eleste után a falu újra teljesen elpusztult, s megszűnt a református eklézsia is.

1663

I. Lipót király Királyhegyest a csanádi püspökség tizennégy másik falujával együtt Balassa Imrének, Pest, Pilis és Solt vármegyék főispánjának adományozta.

1674

1672-ben Balassa Imre a Thököly-felkeléhez csatlakozott, s mivel a felkelés rövid idő alatt elbukott, 1674-ben kénytelen volt Erdélybe menekülni. Birtokai - Királyhegyesen is - "gazdátlanul" maradtak.

1700 körül

A török kiűzése után Dobszay István csanádi püspök felvette Királyhegyest - amely ekkor pusztaság volt - birtokai lajstromába. A török hódoltság alóli felszabadulás után a lakatlan királyhegyesi pusztaságot, a marosi szerb határőrvidékhez csatolták.

1702

A Királyhegyecske falunév is előfordul.

1800-as évek első fele

A császári és királyi kincstár nagy kiterjedésű dél-alföldi, Csanád megyei birtokain elterülő pusztákon dohánykertész községeket telepít, jövedelmét növelje.

1844

A vállalkozó szellemű 60 apátfalvi és környékbeli család községalapító letelepülése 1844-ben kezdődött. Ekkor építették fel kis házaikat, s vetették meg az új telepes kertészközség, Királyhegyes alapját. Az első házat a faluban Kocsis János építette fel. Az első telepesek szívós munkája nyomán termővé vált a királyhegyesi puszta. A községi önkormányzatot jelképezte a falu körpecsétje, amelyen a következő felirat volt olvasható: Kis-Királyhegyes A falu önkormányzati testülete bíróból, adószedőből, községgazdából és öt bizalmi férfiból állott, akiket később esküdteknek neveztek. Az első bíró Kerekes Mátyás volt.

1848

Az országban lezajló forradalom, az áprilisi törvények megszüntetik a feudális előjogokat, megteremtik a törvény előtti egyenlőséget, s megvalósul a jobbágyfelszabadítás, telkes jobbágyok földhöz jutnak.

1848. szeptember 24.

A községi önkormányzat Szpák Jánossal megköti a tanítói szerződést. A szerződés szerint a telepesek 1 numerus után 1 forintot, 1 véka tisztabúzát, fél véka árpát fizettek a tanítónak, ezen kívül 1 rudas búzaszalmát, 2 kéve dohánykórót kötelesek voltak beszállítani neki és kazalba rakni.

1850-es évek eleje

Kis-Királyhegyes lélekszáma meghaladja a 400-at, ami azt mutatja, hogy a kisebb gyerekek is a faluba költöztek régi lakhelyükről. Iskolába 72 gyerek jár, akik közül 38 a fiú és 34 a lány.

1850-54

Ezekben az években újabb betelepülő családok jelentek meg a faluban, amelyek más családtól vállalták át egy-egy telep bérletét, vagy új telep bérletére vállalkoztak. Ezek sorába tartozott a Búvár-család.

1855

A falu lakói vert falú templomot építettek, amelynek viszont tornya nem volt, haranglábbal azonban rendelkezett. A többségükben római katolikus lakosok az apátfalvi egyházközséghez tartoztak, onnan járt hozzájuk Apátfalva plébánosa misét tartani.

1866

Súlyos kolerajárvány pusztít a környéken és a faluban is, amely sok áldozatot követelt. Július 26-tól enyhült a járvány, e naptól kezdődően már csak néhány haláleset fordult elő. Ezért ez a nap a falu és Apátfalva fogadott ünnepévé vált az ezt követő években, évtizedekben.

1870-es évek eleje

Az 1867-es magyar-osztrák kiegyezés után fokozatosan kialakították az országban a közigazgatás új rendszerét. Nagy-Királyhegyes Csanádpalotához tartozott közigazgatásilag, amely a nagylaki járás egyik nagyközsége volt, Kis-Királyhegyes pedig újra a központi járáshoz tartozott. Önállósága, önkormányzati jogköre valamelyest növekedett, a korlátozott jogkört jelentő kertészközségi jogállása megszűnt.

1873

A község új iskolát építtetett tanítói lakással együtt.

1873. október 1.

A falu új jegyzője Simon Dániel. A község határa ekkor 1426 kh 1036 négyszögöl.

1882

Megépült a Szeged-Arad közötti, Makót, Apátfalvát, Csanádpalotát is érintő vasút, amely élénkítő hatást gyakorol a vidék gazdasági életére.

1887. április 29.

Hatvanöt éves korában meghalt Szpák János tanító, aki 1846-tól, több évtizeden keresztül oktatta, tanította, nevelte a falu ifjú nemzedékeit.

1901

A népszámlálás főbb adatai: Jelenlevő népesség: férfi 527; nő 498; összesen: 1009 Távollevő népesség: férfi 38; nő 37; teljes lakosság: 1084

1902

Lukácsi Mihály jegyző közreműködésével megalakult a községi Önkéntes Tűzoltóegylet. Tagjai: Szabó Antal; Galcsik János; Keresztúry Mihály; Bárdos Mihály; Ifj. Csányi Pál; Dinnyés József; Ifj. Vízhányó Mátyás; Ifj. Keresztesi Ferenc; Csányi Antal; Mátó Balázs; Keresztúry István (kovács); Ifj. Ferencsik András; Benei Antal; Varga Ferenc; Ifj. Kovács István; Keresztúri János; Gróza Ferenc; Varga Pál; Ifj. Ferencsik Antal; Legifj. Juhász János; Keresztúry István (István fia); Ferencsik Mihály (Antal fia)

1909

A régi iskolaépületet lebontották és az 1902-ben építetthez hozzáépítettek egy tantermet és egy tanítói lakást, így az iskola három tanteremből állott, amelyhez két tanítói lakás is csatlakozott. A tanköteles gyermekek száma 200 volt.

1914-1918

A háború négy éve alatt 311-en vonultak be katonának, akik közül elesett, eltűnt 72 fő, a lakosság 6,8%-a, a bevonultak 23,15%-a. Míg 1910-ben 1075, a háború után, 1921-ben már csak 989 lakosa volt a községnek.

1919. március

A tanácsköztársaság kikiáltása után megalakult a helyi direktórium, amelynek elnöke Máté János lett.

1920. március vége

A község lélekszáma: 990 fő

1923

A Nagyatádi-féle földbirtokrendezés során 66,5 kh-at a Blaskovich-birtokból összesen osztottak ki (a plébániának, hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, stb.)

1924

Önálló plébániát hoztak létre.

1926

Felépült a (ma is álló) községháza, valamint a paplakás és a plébániahivatal épülete. A községi hivatal a volt ménes istálló épületéből költözött az új községházába. A volt istálló lett a kisbírólakás és a bikaistálló. Elkészült az első ártézi kút.

1939

A háborús készülődés hatására mezőgazdasági konjunktúra kezdődött. Főleg a belterjes gazdálkodás, a vöröshagyma- és zöldségtermelés, valamint az állattenyésztés fejlődött.

1941

A község lélekszáma: 1016

1943 nyara

Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezetője Királyhegyesre látogat.

1944. szeptember 25-26

Hétfőn délelőtt mezőhegyesről a magyar 6. Póthadosztály rohamlövegekből és néhány gyalogos szakaszból álló kisebb egysége támadást hajt végre a Csanádpalotánál állomásozó szovjet egységek ellen, bevonul a községbe, de csak a település felét tudja visszafoglalni. A magyar egység védelemre rendezkedik be a faluban, a szovjet csapatok tűz alá veszik a községet, főleg gyalogsági fegyverekkel és aknavetőkkel. A magyar egység erre harc közben tovább vonul a Rác úton Rákos irányába. A lezajlott ütközetnek a falu lakosai közül két asszony, Csányi Istvánné és Ferencsik Pálné áldozatul esik.

1944. szeptember 26. és október 6. között

Az ide-oda hullámzó harcok, katonai ütközetek során a falu többször gazdát cserél, míg a 2. Ukrán Front tiszántúli támadó hadművelete során a szovjet csapatok október 6-án, a reggeli órákban véglegesen elfoglalják a községet. A katonai ütközetekben a falu területén 35 magyar katona esett el, akiket a temetőben közös sírba temettek.

1945. március-április

Megalakul a földigénylő, majd földosztó bizottság, amelynek elnöke az agrárproletár Sarró Sándor.

1946

A községi önkéntes tűzoltó csapat parancsnokai: Parancsnok: Martonyi Zoltán; Alparancsnok: Keresztúry András

1949

A község lélekszáma: 1077

1950

Nagy-Királyhegyest Csikóskútpuszta, majd Csikóspuszta néven közigazgatásilag Királyhegyeshez csatolják. Létrejön a tanácsrendszer, megválasztják a helyi községi tanácsot, amelynek vb-elnöke Sarró Ferenc lesz. A falut villamosítják, a házak túlnyomó többségébe bevezetik a villanyt.

1953

Csikóspusztát villamosítják.

1954

A községi tanács vb-elnökévé választják Kerekes Imrét, aki Békéssámsonon született 1923-ban. Családjával 1942-ben költözött Nagy-Királyhegyesre, itt uradalmi cselédként, majd 1945 után újgazdaként dolgozott. 1965-ben mezőgazdasági technikusi oklevelet szerez.

1960-as évek

A ’60-as évek közepén megépül a községi vízmű a hidroglóbusszal, és a házak többségét vízvezetékkel látták el. Ezzel lehetővé vált a lakóházak némi korszerűsítése, mosdófülkék, fürdőszobák, majd vízöblítéses vécék építése. 1960-1980 közötti időszakban a község a lakásépítés, a lakások korszerűsége, az élet minősége tekintetében mind a megye, mind az ország községeinek fejlődésétől elmaradt. Ebben az időszakban, a faluban mindössze 24 ház épült. Mindez elsősorban azzal függött össze, hogy a lakónépesség az 1960-as 1348-ról, 1980-ban 902-re csökkent. A fiatal családok nagy része a városba költözött. A városba költözés folyamatát az is elősegítette, hogy két makói szövetkezet, a Kossuth és a Lenin területe a falu határával érintkezett.

1970-es évek - 1980-as évek közepe

Az általános iskolában működő 2153. számú Dózsa György Úttörőcsapat 3 kisdobos -, és 4 úttörőőrssel számos sikert ért el városi, megyei és országos versenyeken (úttörő gárda, kulturális seregszemle, TTUSZ, szavalóverseny).

1983 - 1984

Lakossági összefogással - anyagi hozzájárulással és társadalmi munkával - községünkben a Jókai, a Felszabadulás, a Kossuth, a József Attila utcák szilárd útburkolatot kaptak. Nyugdíjba vonul 30 éves tanácselnöki szolgálat után Kerekes Imre.

1986 Január 1.

Három intézmény - óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár - összevonásával létrejött az Általános Művelődési Központ. Tanácselnök: Bakai Istvánné.

1988

A község lakónépessége: 826 fő. Az akkori elöljárók 300 ezer Ft-ért magán vállalkozónak eladják Csikóspusztán a volt Blaskovich kastélyt és a régi uradalmi gazdasági épületeket. Lemondanak a csanádi puszták visszaigényléséről.

1990

A község lakónépessége 793 főre apad. A közigazgatás átszervezése. A községi tanácsot felváltja a községi önkormányzat. Tanács elnök helyett, polgármester irányítja a község életét. A polgármestert 4 évenként választja a falu lakossága. A törvényességi képviseletet, a hivatal munkáját a jegyző irányítja. A 7 tagú képviselő - testület ( szintén 4 évenként választja a falu lakossága) dönt a falut érintő kérdésekben. Polgármester az akkori tanácselnök Bakai Istvánné lett. Jegyző Katona Kálmánné. A képviselő-testület tagjai: Ferencsik András, Suhajda Mihályné, Kerekes András, Kiss András, Kiss Józsefné, ifj. Miklós Imre, Dr. Nádasdi László

1994 szeptember

A község I. Falunapja. Polgármesterré választják Horváth Lajos gépésztechnikust, aki Budapesten született 1955-ben. A faluba 1975-be költözött. Jegyző Simon János. A képviselő-testület tagjai: Katona István, Miklós Imre, Suhajda Mihályné, Horváth Lajosné, Kiss Józsefné, Kávai Károly és Farkas Ferenc

1996

Január 6. Megalakult a Királyhegyesi Ifjúsági Önkormányzat - KIÖ?, miután a község fiataljai polgármestert és képviselőket választottak maguk közül. Szeptember 28. - III. Falunap A falu fennállásának 150. évfordulója alkalmából címert és zászlót kapott községünk. „Fiók patika” megnyitásával bővült a szolgáltatások köre a lakosság ellátásában.

1997

Korszerűsítik a telefonhálózatot, s ennek következtében mintegy 80 család rendelkezik telefonnal.

1998

július Megjelent a Hegyesi Hírek 1. száma. Megkezdődnek a vezetékes földgázhálózat bevezetését szolgáló munkálatok. Október Polgármesteri és képviselő-testületi választások. Polgármester ismét Horváth Lajos. A képviselő-testület tagjai Suhajda Mihályné, Horváth Lajosné, Kiss Józsefné, Katona István, Miklós Imre, Kurunczi Mihály és ifj. Antal Ferenc December 19. Ünnepélyes keretek között, emléktábla avatással egybekötve jelképesen fellobbant a gázláng községünkben. A Polgármesteri Hivatal falán elhelyezett emléktábla felirata: „Községünkben 1998. 12.19-én először ezen a helyen gyulladt meg a vezetékes gáz lángja”

1999 Január 4.

Az Apátfalvi Takarékszövetkezet 1966. óta működtetett „Betétgyűjtő és kifizető Pénztárat” községünkben. A több évtizedes sikeres működés után megnyitja helyi kirendeltségét a község központjában.

Augusztus 11.

Teljes napfogyatkozás.

Október 2.

A VI. Falunap alkalmából emléktábla avatással és koszorúzással tisztelgett a község első tanítójának, Szpák Jánosnak.

2000

A község lakónépessége: 757 fő. Megtörtént az Általános Művelődési Központ konyhájának pályázaton nyert pénzösszegből történő felújítása. Október 7. A VII. Falunapon, községünknek megye zászló adományozott Marosváry Attila. Kinevezik az új jegyzőt, Lovászné Borbás Erikát.

2001

Új, esztétikus buszváró és piactér kialakítása a főtéren. A Polgármesteri Hivatal munkájában egyre nagyobb szerepet játszik az elektronikus adatfeldolgozás, a számítógépek használata. Tért hódít az Internet használata, e-nélkül már elképzelhetetlen a hivatal munkája.

2002

Ettől az évtől a Kövegy községgel közösen működtetett Körjegyzőség végzi a közigazgatási feladatokat. 2002-ben harmadszor is polgármesternek választotta a falu lakossága Horváth Lajost. A település jövőjét elsősorban az ipari és mezőgazdasági befektetetők térségbe vonzásában látja, annál is inkább mert Makót és környékét vállalkozói övezetté jelölték ki, ami azt jelenti, hogy az itt működő és beruházni, fejleszteni akaró vállalkozások különféle kedvezményekben részesülnek. A képviselő-testület tagjai Suhajda Mihályné, Horváth Lajosné, Kiss Józsefné, Katona István, Miklós Imre, Kurunczi Mihály és Dávid József. Hegyesi Fesztiválok kezdete. 9 hegyes végződésű település részvételével. ( Kunhegyes, Mezőhegyes, Nagyhegyes, Kishegyes- Feketics, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes, Királyhegyes, Oromhegyes)

2003

Az Egészségház felújítása, tetőszerkezetének teljes cseréje. A Hegyesi Híreket felváltja a Krónika helyi újság. Tájház megnyitása - X. Falunap alkalmából Csikóspusztán Európai Uniós támogatással - szinte egyedüliként a környéken - szilárd útburkolat épült a Rákóczi utcán. Testvér települési megállapodás aláírása a Szerbia-Montenegróban található Egyházaskér vezetőivel.

2004

A Művelődési Ház felújítása, amit a NKÖM által kiírt pályázatán nyert 5,6 millió Ft és 1,5 Ft önerőből valósult meg. Átadása a XI. Falunapon. Kossuth utca útburkolatának felújítása. Az iskola tetőszerkezetének felújítása. A Kövegy községgel intézményfenntartó társulás létrehozása, a napközi otthonos óvodával. A Makó és Térsége Többcélú Társulás megalakulása, amelynek tagja Királyhegyes község is.

2005

Ady E. utca szilárd útburkolattal való ellátása. A Ravatalozó épületének felújítása. A Művelődési Ház és Könyvtár épületében fűtés korszerűsítés - DARFT pályázat. Kerekes Imre díszpolgári kitüntetése. Kövegy kilép az intézményfenntartó Társulásból és megszünteti óvodáját. 2005. szeptember 1-től, az iskola, a kis létszám miatt (52 fő) a makói Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Logopédiai Intézet Tagiskolájaként működik. Horváth Lajos polgármester hosszú és nehéz küzdelmek árán tudta csak ily módon megmenteni a falu iskoláját, a Makó és Térsége Többcélú Társulás keretében.

2006

A Szolgáltató ház felújítása. Főtér térburkolóval való kirakása, új padok. Sportpálya kibővítése, Sportcentrum építése - NSA pályázaton nyert támogatásból. Októberben önkormányzati választások voltak, ahol negyedszer is Horváth Lajostválasztotta a község nagyobb többsége polgármesternek A képviselő-testület megválasztott tagjai: Katona István alpolgármester, Horváth Lajosné, Miklós Imre, Kurunczi Mihály, Dávid József, Kiss Ferenc Öcsi és Juhász Csaba

2007

2007. év szeptember 01-től az óvoda a Csanádpalotai Napsugár Napközi otthonos Óvoda és Bölcsöde Királyhegyesi tagintézménye lett, ezzel együtt megszűnt az 1986-ban alapított Általános Művelődési Központ. Ez évtől megszűnt a királyhegyesi általános iskolai tagintézményben a felső tagozatos oktatás is. A közművelődési feladatokat az önkormányzat közösségi színtér és a könyvtári ellátás feladatot képező mozgókönyvtári ellátást kistérségi keretek között biztosítja. Az iskola a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Logopédiai Intézet Tagiskolájaként működik tovább, csak alsó tagozatos oktatással.

Bírók
Kerekes Mátyás 1846-1850
Simon Dániel 1850-1900
Ferencsik András ---------
Búvár Imre ---------
Mátó Balázs ---------
Mészáros Pál ---------
Búvár János ---------
Ferencsik Pál ---------
Bernáth János ---------
Mátó Márton ---------
Jegyzők
Lukácsi Mihály ---------
Rátkay Antal ---------
Bajusz Gyula 1930-as évek
Erdei András 1940-es évek
Péter Lajos 1945 után
Katona Kálmánné 1990-1993
Dr. Simon János 1993-1998
Kozák Istvánné 1998-2000
Lovászné Borbás Erika 2000-2008
Benákné Bárdi Ilona 2008-
Tanácselnök:
Sarró Ferenc 1950-1952
Tóth Ferenc 1952-1954
Kerekes Imre 1954-1984
Bakai Istvánné 1984-1990
VB-titkárok:
Csányi Istvánné (Bárdos Istvánné) 1950-1983
Katona Kálmánné (Nagy Lujza) 1983-1990
Dr. Simon János 1993-1998
Polgármesterek
Bakai Istvánné 1990-1994
Horváth Lajos 1994-




























Királyhegyes község elöljárói 1846-tól (újkori története óta) (az adatok gyűjtése a rendelkezésünkre álló dokumentumok és emlékezések útján történt így nem teljes hitelességgel bírnak)