Földrajzi nevek, jellegzetes családi és ragadványnevek
A hely, a terület, a település neve, nevének változásai, a határrészek, a dűlők, a vízfolyások nevei magukon őrzik a múltat, tükrözik a terület, a település történetét. A jellegzetes családi és ragadványnevek pedig a közelebbi múltba, a falu társadalmi viszonyaiba és változásaiba engednek betekintést.
A hely- és településnév változásai
Királyhegyes
Mint terület, hely, birtok neve a 14. században szerepel először az oklevelekben. Mivel királyi birtok volt és kiemelkedő halom körül terült el, ezért kapta a Királyhegyes nevet.
Királyhegyesi halom
Egy-egy földrajzi területet, helyet vagy határát az ott emelkedő halom alapján jelölték, illetve nevezték el. A királyhegyesi halom megjelölés a 15. században már használatos volt.
Fekete-halom
A környék legkiemelkedőbb halma, amely a királyhegyesi (csikóspusztai) határ északkeleti csücskében, a makói (rákosi) és a csanádalberti határ találkozásánál terül el.
Királyhegyesi ér
A mezőkopáncsi érből eredő, több ágra szakadó, szélesen kanyargó, északról, déli-délnyugati irányba haladó, a mai települést megkerülő vízfolyás a Királyhegyesi ér. Már a 15. században így nevezik.
Nagyhegyes
Királyhegyes mellett ez a név is szerepel a terület neveként az okmányokban a 14-15. században.
Királyhegyes
A 15. században már település, jobbágyfalu, amelynek temploma is van.
Nagy-Királyhegyes
1772-ben a Királyi Kincstár tulajdonában lévő királyhegyesi puszta egy részét - mintegy 4500 kisholdat - báró Harruckern Ferenc kapja meg. A birtok tulajdonosai változtak, végül a Blaskovich-család szerzi meg, s növeli a birtok területét: az 1800-as évek közepén már 4777 kishold. A területet Nagy-Királyhegyesnek nevezik.
Kis-Királyhegyes
1844-ben a kis-királyhegyesi pusztán, 2000 kishold területen telepes dohánykertész községet hoznak létre e néven.
Királyfalva
1844-1870 között az egyházi anyakönyvekben a település általában e néven szerepel.
Királyhegyes
1908-tól a település hivatalos neve.
A település: utcák, közök, falurészek
Utcák, közök
A település észak-déli irányban mintegy egy kilométer hosszan terül el. Az utcák is ennek megfelelően alakultak ki. A Nagy (ma Jókai) utca a főutca szerepét tölti be. Tengelyében, a település közepén a templom helyezkedik el. A főutcával párhuzamosan alakult ki a többi utca is. A főutcától nyugatra a Kis (ma Felszabadulás), kelet felé haladva a Tüskös (ma Kossuth), északkeleten a liliom vagy Napkeleti (ma Ady Endre), délkeleten egy kis rövid utca Petőfi néven. A települést kelet-nyugati irányban a Nagy köz (ma Dőzsa György utca), illetve déli részén a temetőnél a Temető köz (Béke utca) szeli át. A főutca és a régi Nagy köz találkozásánál a templom körüli kis tér alakult ki, ahol a település középületei helyezkednek el. A templom, illetve a templomkert mellett, tőle nyugatra az általános iskola, ettől délre a volt jegyzői lakás, ma orvosi rendelő áll. Vele szemben, a tér keleti oldalán a községháza található. Régen a községháza előtti kis téren hetente egyszer piacot tartottak. Ma mind a községháza, mind a volt jegyzői lakás előtt park található, benne a hősi emlékművel.
Utcák, közök Falurészek
A falunak vannak olyan részei, amelyeknek a múltban külön elnevezésük alakult ki, s tükrözik a település sajátos hagyományait, a régi idők hangulatát.
Simonfalva.A betelepülés során a falu délkeleti részén mintegy 30 telekből, házhelyből álló falurész alakult ki, ahol először egy
Simon nevű család épített házat, ezért kapta a Simonfalva elnevezést.
Éralj.A Királyhegyesi ér a település délnyugati részén, közvetlenül az ott épített, s azóta lebontott házak, ott levő telkek előtt folyik el. Mintegy 6-8 házról, illetve telekről van szó, ahol nehéz anyagi helyzetű földműves-napszámos családok laktak. E telkek olyan kicsik voltak, hogy kert a legtöbb esetben nem is tartozott hozzájuk. Tavasszal az ér áradása nemcsak a házak előtt húzódó kocsiutat öntötte el, hanem az udvarok egy részét is, és összedőléssel fenyegette a házakat.
Fakert (Promenád, helyi kiejtésben: Pramonát). A falu délkeleti részén a temető mellett erdő, liget alakult ki, amelyet a környező, kertnek használt területtel együtt Promenádnak (Pramonátnak) neveztek. Sportpálya. (1945 előtt: Levente tér, mellette lőtérrel).Az 1920-as években a falu nyugati oldalán elterülő legelőn sportpályát, labdarúgó pályát alakítottak ki, amelyet árok és fasor vett körül. A sportpálya mellett kispuska lőteret építettek kiszolgáló épülettel együtt, s az egészet Levente térnek nevezték. 1945 után a lőteret megszüntették, de a sportpálya megmaradt.
Újtelep.Az 1945 utáni években a falu északi részén mintegy 70 házhelyet alakítottak és osztottak ki azoknak a családoknak, amelyek kedvezőtlen körülmények között laktak, illetve fiatal házasoknak, akik nem rendelkeztek saját házzal. Az 1945-1959 közötti időszakban 86 ház épült a faluban, többségük az Újtelepen.
A régi falu északi részén levő út, amelynek folytatása nyugat felé a Makóra vezető földút, az Újtelep kialakításával utca lett, amely a József Attila nevet kapta.
Csikóspuszta.A település külterületi lakott helye a falutól keletre, mintegy 3 kilométerre található. A régi Nagy-Királyhegyes, a volt Blaskovich-birtok (uradalom) központja, majorja. A központi épület (ma is álló, de leromlott állapotú), kelet-nyugati irányban elhelyezkedő, déli bejáratú kastély. 1945 előtt a kastélytól nyugatra több holdas park terült el teniszpályával, sétányokkal, amelyet kerítés vett körül. A kastélytól délre és keletre az ispánlakás, magtárak, gazdasági épületek, istállók voltak és 5 cselédház, mindegyikben 4 család részére közös konyhával. Ezenkívül külön álló cselédlakások is voltak. A majorból keskenyvágányú gazdasági vasút (lóré) vezetett a Rác-úttal párhuzamosan a csanádpalotai vasútállomásig. A majortól, településtől nyugatra mintegy 300-400 méter átmérőjű területen erdő terül el, közepén a Blaskovich-család temetkezési helyével, kriptájával.
1945 után a cselédházakat lebontották, a földosztás során házhelyeket is osztottak a Királyhegyesre vezető út mentén, ahol családi házakat építettek. A gazdasági épületek egy részét lebontották, a többit az 1949-ben létesített gépállomás használta saját céljaira. Később a termelőszövetkezet hasznosította az épületek egy részét, illetve üzemi célokat szolgáltak és szolgálnak. A majorhoz tartozott az északkeleti irányban elterülő Szénáskert, ahol a széna- és szalmakazlak voltak, a szálastakarmányt tárolták és a gabona cséplését végezték.
A település jelenleg valamivel több mint 20 családi házból áll, amelyek a Lenin, a Vörösmarty és a Rákóczi utcában helyezkednek el.
Vízfolyások, legelők, csordakutak
Királyhegyesi ér.
A falut északkeleti irányból megközelítő és keleten, délnyugaton nagy kanyarokkal körülölelő ér, amely a Királyhegyesről Makóra vezető, délnyugati irányú földút mellett csatornában folytatódik és a Királyhegyesi csatornába (népi elnevezése: Kiscsorgó) ömlik. Az ér medre tavasszal megtelik vízzel, nyáron általában kiszárad.
Szenteltvíztartó.A Királyhegyesi érnek a falut a Rác úttal összekötő, bekötőúttól délre eső része a legelővel együtt olyan bemélyedést alkot, amely a templomi szenteltvíztartóra hasonlít.
Pápai ér.A Királyhegyesi érnek a falu nyugati oldalán kanyargó szakaszából eredő, mintegy másfél kilométeres délnyugati holtága, amely a falutól legtávolabb eső része, tavat alkot.
Sánta ér.A csikóspusztai határt észak-déli irányban átszelő nagyobb ér.
Királyhegyesi csatorna (Kiscsorgó).A falu határának északnyugati részén keletről nyugatra haladó csatorna, amelybe a Királyhegyesi ér torkollik.
Legelők, kaszálók a Királyhegyesi ér mentén. A kanyargó Királyhegyesi ér medrét mindkét oldalon legelő szegélyezi. A legelő a falu keleti oldalán, s a Szenteltvíztartó nevű részen és nagy déli kanyarulatában viszonylag keskeny csíkot alkot. Jóval szélesebb a nyugati oldalon, s a Pápai ér területén. A Pápai ér területének legtávolabbi részét kaszálónak használták, illetve az első kaszálás után hasznosították legelőként.
Csordakutak (gémeskutak) Nyugati csordakút.A falu nyugati oldalán lévő legelő csordakútja, amely mellett sertésúsztató is van.
Újkút.A Pápai ér tóvá szélesedő szakaszán levő kút.
Keleti csordakút.A falu keleti oldalán elterülő legelőn lévő csordakút.
Kispusztai kút.A kispusztai legelőn lévő kút.
Semlyéki kút.A semlyéki határrészen lévő kút.
Csikóskút.A nagy-királyhegyesi majortól délnyugatra a volt Blaskovich-birtok közepén lévő kút.
Lupuj-kút.A Lupuj-halom mellett levő kút. Sóskút. A sóskúti legelőn levő kút.
Határrészek
Kertész-dűlő.
A falutól, valamint a Makóra vezető földúttól északra a Királyhegyesi csatornáig terjedő terület, amelyen valószínűleg a múlt században, a falu telepítése utáni években a dohányt termelték, a dohánykertészkedést folytatták. E terület egy részét 1945 után házhelyekként osztották ki a szegény családoknak és fiatal házasoknak.
Lúczó-dűlő.A Királyhegyesi csatornától északra a makói (rákosi) határig terjedő (nem nagy) terület, amelyen a Lúczó család földje és tanyája feküdt. A Lúczú-tanya 1945 előtt a falu egyetlen tanyája volt.
Pápai-dűlő.A falu nyugati oldalán a Makóra vezető földút és a Pápai ér által határolt terület, amelynek jelentős részét a Pápai család földje tette ki.
Lukács-dűlő.A Pápai éren túl, a makói határig terjedő határrész. Valószínűleg a vele szomszédos makói határrészen domináns szerepet betöltő Lukács-birtokról és -tanyáról kapta a nevét.
Határ dűlő.A falu nyugati oldalán elterülő legelő, továbbá a Pápai ér, valamint az Apátfalvára vezető út által határolt terület, amely délen az apátfalvi, nyugaton pedig a makói határig terjed.
Dinnyeföldek.A falu északkeleti oldalán fekvő, a Királyhegyesi érig terjedő terület, amelyen régebben - a faluhoz való közelsége miatt - főleg dinnyét és más kertészeti növényeket, zöldséget termeltek.
Járandó(k).A falu keleti oldalán az ér kanyarulata és a Rác út által határolt terület. Még a múlt században a legelő egy részének feltörése által nyert szántóföld, amelyből minden csalid legelőrésze, illetve birtoka aranyában részesedett.
Temető mögötti terület.A temetőtől délre az érig, illetve az apátfalvi határig terjedő terület.
Kispusztai járandó.A volt Blaskovich-birtok déli határán vezető Rác úttól délre az apátfalvi és magyarcsanádi határig terjedő földsáv, amelyet régebben főleg legelőnek használtak.
Kispusztai földek.A régi kispusztai legelő, amelyet már korábban feltörtek.
Semlyék.A Rác úton Csanádpalota felé haladva a Kispusztai földek után az ún. Semlyék terül el, amely zsombékos legelő. A népnyelv "Semmilyék"-nek nevezte, mert ott semmi sem termett.
Kapott földek.Az 1923-as Nagyatádi-féle földreform során a volt Blaskovich-birtok legtávolabbi részéből néhány királyhegyesi szegény család részére juttatott földek. Az 1930-as években 5-6 fasorból álló erdősáv választotta el a Blaskovich-birtoktól.
Csanádi ugar.Magyarcsanád határának északi, a Királyhegesi kispuszta nevű határrésszel érintkező területe, amelyen sok királyhegyesi család rendelkezett földterülettel. Hivatalosan e terület a Királyhegyesi ugar, mert korábban a Királyhegyesi pusztához tartozott. A királyhegyesiek számára azonban a Csanádi ugar.
Határrészek, legelők Csikóspuszta területén: Nagycsárdai tábla.A Rác úttól keletre Csikóspuszta településig elterülő terület. Valószínűleg e területen állott a török hódoltság előtt Királyhegyes jobbágyfalu.
Kiscsárdai tábla (-dűlő).A Nagycsárdai táblától északra elterülő terület.
Szent Péter-halom.A Nagycsárdai táblától északra fekvő halom, amely átnyúlik a makói (rákosi) határba.
Erdő mögötti terület.A településtől északnyugatra fekvő határrész.
Szénáskerti tábla.A településtől északkeletre elterülő határrész, amely régen a Blaskovich-birtok szénáskertje volt.
Vágott halom.A Szénáskerti táblától északra fekvő kisebb halom.
Cifra Fekete-halmi-dűlő.A Fekete-halomtól délre fekvő terület.
Zöld-halom.A Fekete-halomtól délre-keletre fekvő kisebb halom.
Két ér közi (terület).A település és a csanádpalotai határ közötti terület.
Nagy-Királyhegyesi puszta.A csanádpalotai határba átnyúló legelő, puszta.
Lupuj-halom.A településtől délre elterülő halom.
Kotrica.A településtől délkeletre elterülő tábla.
Csáki-legelő.A Lupuj-halomtól és a Kotricától délre elterülő legelő. A terület egy részét már korábban művelésbe fogták, s ezt a részt Csáki-dűlőnek nevezték.
Templom-telek.A Csáki-legelőtől keletre húzódó terület. Sóskúti legelő. A Templom-telektől északkeletre elterülő legelő.
Csikós-halmi tábla.A Csáki-legelőtől nyugatra a Rác útig terjedő terület.
Rizsik tábla.A Csikós-halmi táblától és a Csáki-legelőtől délre, a Rác útig terjedő tábla. A térképeken - tévesen - a Rác úttól délre eső terület is e néven szerepel, holott az Királyhegyes régi kispusztai területe!
Jellegzetes családi és ragadványnevek
Nemesi származású családok
A faluba a múlt századben két nemesi család települt. Mindkettő a Keresztúry (egyes leszármazottak a Keresztúri) nevet viseli annyi eltéréssel, hogy az egyik család nevét eredetileg Kereszthúry-nak írták, amit azonban a család tagjai Királyhegyesen már nem így használtak, sima Keresztúry-nak írták nevüket. Egy Szegeden élő leszármazott azonban visszatért a Kereszthúry névhez. Mindkét famíliához tartozók ragadványneve a faluban - származásukra utalva: Nemes.
Kereszthúry-család. Nógrád vármegyéből származik, amely a 18. szazad második felében költözött Apátfalvára és a vármegye 1771. november 20-i bizonyságlevelével nemességét Csanád megyében igazolta. Az 1810-i nemesi összeírás a család több tagját említi. Keresztúry-család. Zala varmegyében 1825-ben bizománylevélben igazolta, hogy 1790-ben nemességet kapott Keresztúry József, Torontál vármegye fő-szolgabírája. Nemességét e megyében 1825-ben kihirdették, Károly és Titusz nevű fiával együtt. Károly Kövegy 1843-ban történt telepítésénél kincstári felügyelő volt, akit 1845-ben felvettek Csanád vármegye nemesei közé.
Keresztúry kovács - Nemes kovács
Keresztúry testvérek - Nemesek
Keresztúry János kovács - Nemes Jani
Keresztúry István kereskedő - Boltos Keresztúry (Boltos Pista)
Keresztúry András gépész - Gépész Keresztúry (Gépész Bandi)
Második vezetéknévvel (esetleg csak annak kezdőbetűjével) rendelkező nevek
Bernáth Varga Balázs - Bernáth Balázs, Varga Balázs
Farkas Józsa (J.) Márton - Józsa Márton
A familia egy korábbi generációjában egy lány a Józsa nevet kapta, ezért nevezték a családot megkülönböztetésül Farkas Józsának.Ferencsik Pápai (P.) család - Pápai-család
Mátó Lukács (L.) János - Lukács János, fia Mátó, majd Martonyi Zoltán
Szabó Nyíri Mátyás - Nyíri Mátyás
Tóth Laczi (L.) Menyhért - Laci Menyhárt (helyi kiejtés szerint)
Tóth (Sz.) József - Szurugyka József
Varga Sz. János (kovács) - Szent Kovács
Varga Sz. Pál - Szent Pál
A hivatalostól eltérő nevek (Nem hivatalos házasságkötés esetén a gyermekek anyjuk vezetéknevét kapták, a helyi közvélemény azonban apjuk vezetéknevén szólította őket. Azonos nevű családok esetében az anyai vezetéknév szolgált megkülönböztetésül.)
Balázs György - Gonda György
Horváth Mihály - Sütő Mihály
Kovács-család - zökő-család
Mátó István - Mijó István
Sarró Ferenc - Tóth Ferenc
Sarró Sándor - Tóth Sándor
Simondán István borbély - Giga borbély
A régi és közel múltban kialakult ragadványnevek:
Baka István - Kanada István - Az 1920-as években Amerikába, Kanadába akart kivándorolni.
Fazekas-család - Bikás-család - A család már a múlt század végén bikatenyésztéséröl volt híres.
Ferencsik család - Sarki-család - Házuk a régi Kis utca és a Nagy köz sarkán áll jelenleg is.
Horváth József - Pikuló József - Apja az I. világháborúban olasz fogságba esett. Itthon némi olasz tudását hasznosítva pikulónak (piccolo = kicsi, gyerek) nevezte fiát.
Juhász-család - Subasa-család - A török hódoltság korából származó, török eredetű sző. Szabad csapathoz tartozót jelent, ami a juhász foglalkozással is összefüggött.
Kocsis-család - Pípa-család (hosszú í-vel ejtendő) - A család egyik férfi tagja pipájáról, pipázásáról volt híres. A pipa szó helyi kiejtésben vált hosszú hangzásúvá.
Kiss-család - Szélső-család - Az Apátfalváról települt család háza Apátfalván a falu szélén állt.
Takács-család - Matyó-család - A takács mesterséget folytató, Apátfalvára települt matyó családok egyike, amely Királyhegyesen telepedett le.
Varga János - Nosztrós Varga János - Az 1950-es években a földművesszövetkezet nosztró (felvásárló) telepének vezetője volt
Varga József - Totó József - Az 1950-es években totószelvényeket árult.
Csikóspusztai ragadványnevekHalász János - Sofőr - Foglalkozása alapján.
Pipás Halász - Pipázása alapján
Davaj Halász - 1945 után, mivel a "davaj" orosz szőt sűrűn használta.
Királyhegyes és környéke. A térképen olvashatók a település határrészeinek jellegzetes nevei. Ennél azonban jóval több dűlő, határrész neve ismert, amit a könyv ezzel foglalkozó fejezete tartalmaz.