Földrajzi nevek, jellegzetes családi és ragadványnevek

A hely, a terület, a település neve, nevének változásai, a határrészek, a dűlők, a vízfolyások nevei magukon őrzik a múltat, tükrözik a terület, a település történetét. A jellegzetes családi és ragadványnevek pedig a közelebbi múltba, a falu társadalmi viszonyaiba és változásaiba engednek betekintést.

A hely- és településnév változásai


Királyhegyes

Mint terület, hely, birtok neve a 14. században szerepel először az oklevelekben. Mivel királyi birtok volt és kiemelkedő halom körül terült el, ezért kapta a Királyhegyes nevet.


Királyhegyesi halom

Egy-egy földrajzi területet, helyet vagy határát az ott emelkedő halom alapján jelölték, illetve nevezték el. A királyhegyesi halom megjelölés a 15. században már használatos volt.


Fekete-halom

A környék legkiemelkedőbb halma, amely a királyhegyesi (csikóspusztai) határ északkeleti csücskében, a makói (rákosi) és a csanádalberti határ találkozásánál terül el.


Királyhegyesi ér

A mezőkopáncsi érből eredő, több ágra szakadó, szélesen kanyargó, északról, déli-délnyugati irányba haladó, a mai települést megkerülő vízfolyás a Királyhegyesi ér. Már a 15. században így nevezik.


Nagyhegyes

Királyhegyes mellett ez a név is szerepel a terület neveként az okmányokban a 14-15. században.


Királyhegyes

A 15. században már település, jobbágyfalu, amelynek temploma is van.


Nagy-Királyhegyes

1772-ben a Királyi Kincstár tulajdonában lévő királyhegyesi puszta egy részét - mintegy 4500 kisholdat - báró Harruckern Ferenc kapja meg. A birtok tulajdonosai változtak, végül a Blaskovich-család szerzi meg, s növeli a birtok területét: az 1800-as évek közepén már 4777 kishold. A területet Nagy-Királyhegyesnek nevezik.


Kis-Királyhegyes

1844-ben a kis-királyhegyesi pusztán, 2000 kishold területen telepes dohánykertész községet hoznak létre e néven.


Királyfalva

1844-1870 között az egyházi anyakönyvekben a település általában e néven szerepel.


Királyhegyes

1908-tól a település hivatalos neve.

A település: utcák, közök, falurészek


Utcák, közök

A település észak-déli irányban mintegy egy kilométer hosszan terül el. Az utcák is ennek megfelelően alakultak ki. A Nagy (ma Jókai) utca a főutca szerepét tölti be. Tengelyében, a település közepén a templom helyezkedik el. A főutcával párhuzamosan alakult ki a többi utca is. A főutcától nyugatra a Kis (ma Felszabadulás), kelet felé haladva a Tüskös (ma Kossuth), északkeleten a liliom vagy Napkeleti (ma Ady Endre), délkeleten egy kis rövid utca Petőfi néven. A települést kelet-nyugati irányban a Nagy köz (ma Dőzsa György utca), illetve déli részén a temetőnél a Temető köz (Béke utca) szeli át. A főutca és a régi Nagy köz találkozásánál a templom körüli kis tér alakult ki, ahol a település középületei helyezkednek el. A templom, illetve a templomkert mellett, tőle nyugatra az általános iskola, ettől délre a volt jegyzői lakás, ma orvosi rendelő áll. Vele szemben, a tér keleti oldalán a községháza található. Régen a községháza előtti kis téren hetente egyszer piacot tartottak. Ma mind a községháza, mind a volt jegyzői lakás előtt park található, benne a hősi emlékművel.


Utcák, közök Falurészek

A falunak vannak olyan részei, amelyeknek a múltban külön elnevezésük alakult ki, s tükrözik a település sajátos hagyományait, a régi idők hangulatát.

Simonfalva.

A betelepülés során a falu délkeleti részén mintegy 30 telekből, házhelyből álló falurész alakult ki, ahol először egy

Simon nevű család épített házat, ezért kapta a Simonfalva elnevezést.

Éralj.

A Királyhegyesi ér a település délnyugati részén, közvetlenül az ott épített, s azóta lebontott házak, ott levő telkek előtt folyik el. Mintegy 6-8 házról, illetve telekről van szó, ahol nehéz anyagi helyzetű földműves-napszámos családok laktak. E telkek olyan kicsik voltak, hogy kert a legtöbb esetben nem is tartozott hozzájuk. Tavasszal az ér áradása nemcsak a házak előtt húzódó kocsiutat öntötte el, hanem az udvarok egy részét is, és összedőléssel fenyegette a házakat.

Fakert (Promenád, helyi kiejtésben: Pramonát). A falu délkeleti részén a temető mellett erdő, liget alakult ki, amelyet a környező, kertnek használt területtel együtt Promenádnak (Pramonátnak) neveztek.

Sportpálya. (1945 előtt: Levente tér, mellette lőtérrel).

Az 1920-as években a falu nyugati oldalán elterülő legelőn sportpályát, labdarúgó pályát alakítottak ki, amelyet árok és fasor vett körül. A sportpálya mellett kispuska lőteret építettek kiszolgáló épülettel együtt, s az egészet Levente térnek nevezték. 1945 után a lőteret megszüntették, de a sportpálya megmaradt.

Újtelep.

Az 1945 utáni években a falu északi részén mintegy 70 házhelyet alakítottak és osztottak ki azoknak a családoknak, amelyek kedvezőtlen körülmények között laktak, illetve fiatal házasoknak, akik nem rendelkeztek saját házzal. Az 1945-1959 közötti időszakban 86 ház épült a faluban, többségük az Újtelepen.

A régi falu északi részén levő út, amelynek folytatása nyugat felé a Makóra vezető földút, az Újtelep kialakításával utca lett, amely a József Attila nevet kapta.

Csikóspuszta.

A település külterületi lakott helye a falutól keletre, mintegy 3 kilométerre található. A régi Nagy-Királyhegyes, a volt Blaskovich-birtok (uradalom) központja, majorja. A központi épület (ma is álló, de leromlott állapotú), kelet-nyugati irányban elhelyezkedő, déli bejáratú kastély. 1945 előtt a kastélytól nyugatra több holdas park terült el teniszpályával, sétányokkal, amelyet kerítés vett körül. A kastélytól délre és keletre az ispánlakás, magtárak, gazdasági épületek, istállók voltak és 5 cselédház, mindegyikben 4 család részére közös konyhával. Ezenkívül külön álló cselédlakások is voltak. A majorból keskenyvágányú gazdasági vasút (lóré) vezetett a Rác-úttal párhuzamosan a csanádpalotai vasútállomásig. A majortól, településtől nyugatra mintegy 300-400 méter átmérőjű területen erdő terül el, közepén a Blaskovich-család temetkezési helyével, kriptájával.

1945 után a cselédházakat lebontották, a földosztás során házhelyeket is osztottak a Királyhegyesre vezető út mentén, ahol családi házakat építettek. A gazdasági épületek egy részét lebontották, a többit az 1949-ben létesített gépállomás használta saját céljaira. Később a termelőszövetkezet hasznosította az épületek egy részét, illetve üzemi célokat szolgáltak és szolgálnak. A majorhoz tartozott az északkeleti irányban elterülő Szénáskert, ahol a széna- és szalmakazlak voltak, a szálastakarmányt tárolták és a gabona cséplését végezték.

A település jelenleg valamivel több mint 20 családi házból áll, amelyek a Lenin, a Vörösmarty és a Rákóczi utcában helyezkednek el.

Vízfolyások, legelők, csordakutak


Királyhegyesi ér.

A falut északkeleti irányból megközelítő és keleten, délnyugaton nagy kanyarokkal körülölelő ér, amely a Királyhegyesről Makóra vezető, délnyugati irányú földút mellett csatornában folytatódik és a Királyhegyesi csatornába (népi elnevezése: Kiscsorgó) ömlik. Az ér medre tavasszal megtelik vízzel, nyáron általában kiszárad.

Szenteltvíztartó.

A Királyhegyesi érnek a falut a Rác úttal összekötő, bekötőúttól délre eső része a legelővel együtt olyan bemélyedést alkot, amely a templomi szenteltvíztartóra hasonlít.

Pápai ér.

A Királyhegyesi érnek a falu nyugati oldalán kanyargó szakaszából eredő, mintegy másfél kilométeres délnyugati holtága, amely a falutól legtávolabb eső része, tavat alkot.

Sánta ér.

A csikóspusztai határt észak-déli irányban átszelő nagyobb ér.

Királyhegyesi csatorna (Kiscsorgó).

A falu határának északnyugati részén keletről nyugatra haladó csatorna, amelybe a Királyhegyesi ér torkollik.

Legelők, kaszálók a Királyhegyesi ér mentén. A kanyargó Királyhegyesi ér medrét mindkét oldalon legelő szegélyezi. A legelő a falu keleti oldalán, s a Szenteltvíztartó nevű részen és nagy déli kanyarulatában viszonylag keskeny csíkot alkot. Jóval szélesebb a nyugati oldalon, s a Pápai ér területén. A Pápai ér területének legtávolabbi részét kaszálónak használták, illetve az első kaszálás után hasznosították legelőként.

Csordakutak (gémeskutak) Nyugati csordakút.

A falu nyugati oldalán lévő legelő csordakútja, amely mellett sertésúsztató is van.

Újkút.

A Pápai ér tóvá szélesedő szakaszán levő kút.

Keleti csordakút.

A falu keleti oldalán elterülő legelőn lévő csordakút.

Kispusztai kút.

A kispusztai legelőn lévő kút.

Semlyéki kút.

A semlyéki határrészen lévő kút.

Csikóskút.

A nagy-királyhegyesi majortól délnyugatra a volt Blaskovich-birtok közepén lévő kút.

Lupuj-kút.

A Lupuj-halom mellett levő kút. Sóskút. A sóskúti legelőn levő kút.

Határrészek


Kertész-dűlő.

A falutól, valamint a Makóra vezető földúttól északra a Királyhegyesi csatornáig terjedő terület, amelyen valószínűleg a múlt században, a falu telepítése utáni években a dohányt termelték, a dohánykertészkedést folytatták. E terület egy részét 1945 után házhelyekként osztották ki a szegény családoknak és fiatal házasoknak.

Lúczó-dűlő.

A Királyhegyesi csatornától északra a makói (rákosi) határig terjedő (nem nagy) terület, amelyen a Lúczó család földje és tanyája feküdt. A Lúczú-tanya 1945 előtt a falu egyetlen tanyája volt.

Pápai-dűlő.

A falu nyugati oldalán a Makóra vezető földút és a Pápai ér által határolt terület, amelynek jelentős részét a Pápai család földje tette ki.

Lukács-dűlő.

A Pápai éren túl, a makói határig terjedő határrész. Valószínűleg a vele szomszédos makói határrészen domináns szerepet betöltő Lukács-birtokról és -tanyáról kapta a nevét.

Határ dűlő.

A falu nyugati oldalán elterülő legelő, továbbá a Pápai ér, valamint az Apátfalvára vezető út által határolt terület, amely délen az apátfalvi, nyugaton pedig a makói határig terjed.

Dinnyeföldek.

A falu északkeleti oldalán fekvő, a Királyhegyesi érig terjedő terület, amelyen régebben - a faluhoz való közelsége miatt - főleg dinnyét és más kertészeti növényeket, zöldséget termeltek.

Járandó(k).

A falu keleti oldalán az ér kanyarulata és a Rác út által határolt terület. Még a múlt században a legelő egy részének feltörése által nyert szántóföld, amelyből minden csalid legelőrésze, illetve birtoka aranyában részesedett.

Temető mögötti terület.

A temetőtől délre az érig, illetve az apátfalvi határig terjedő terület.

Kispusztai járandó.

A volt Blaskovich-birtok déli határán vezető Rác úttól délre az apátfalvi és magyarcsanádi határig terjedő földsáv, amelyet régebben főleg legelőnek használtak.

Kispusztai földek.

A régi kispusztai legelő, amelyet már korábban feltörtek.

Semlyék.

A Rác úton Csanádpalota felé haladva a Kispusztai földek után az ún. Semlyék terül el, amely zsombékos legelő. A népnyelv "Semmilyék"-nek nevezte, mert ott semmi sem termett.

Kapott földek.

Az 1923-as Nagyatádi-féle földreform során a volt Blaskovich-birtok legtávolabbi részéből néhány királyhegyesi szegény család részére juttatott földek. Az 1930-as években 5-6 fasorból álló erdősáv választotta el a Blaskovich-birtoktól.

Csanádi ugar.

Magyarcsanád határának északi, a Királyhegesi kispuszta nevű határrésszel érintkező területe, amelyen sok királyhegyesi család rendelkezett földterülettel. Hivatalosan e terület a Királyhegyesi ugar, mert korábban a Királyhegyesi pusztához tartozott. A királyhegyesiek számára azonban a Csanádi ugar.

Határrészek, legelők Csikóspuszta területén: Nagycsárdai tábla.

A Rác úttól keletre Csikóspuszta településig elterülő terület. Valószínűleg e területen állott a török hódoltság előtt Királyhegyes jobbágyfalu.

Kiscsárdai tábla (-dűlő).

A Nagycsárdai táblától északra elterülő terület.

Szent Péter-halom.

A Nagycsárdai táblától északra fekvő halom, amely átnyúlik a makói (rákosi) határba.

Erdő mögötti terület.

A településtől északnyugatra fekvő határrész.

Szénáskerti tábla.

A településtől északkeletre elterülő határrész, amely régen a Blaskovich-birtok szénáskertje volt.

Vágott halom.

A Szénáskerti táblától északra fekvő kisebb halom.

Cifra Fekete-halmi-dűlő.

A Fekete-halomtól délre fekvő terület.

Zöld-halom.

A Fekete-halomtól délre-keletre fekvő kisebb halom.

Két ér közi (terület).

A település és a csanádpalotai határ közötti terület.

Nagy-Királyhegyesi puszta.

A csanádpalotai határba átnyúló legelő, puszta.

Lupuj-halom.

A településtől délre elterülő halom.

Kotrica.

A településtől délkeletre elterülő tábla.

Csáki-legelő.

A Lupuj-halomtól és a Kotricától délre elterülő legelő. A terület egy részét már korábban művelésbe fogták, s ezt a részt Csáki-dűlőnek nevezték.

Templom-telek.

A Csáki-legelőtől keletre húzódó terület. Sóskúti legelő. A Templom-telektől északkeletre elterülő legelő.

Csikós-halmi tábla.

A Csáki-legelőtől nyugatra a Rác útig terjedő terület.

Rizsik tábla.

A Csikós-halmi táblától és a Csáki-legelőtől délre, a Rác útig terjedő tábla. A térképeken - tévesen - a Rác úttól délre eső terület is e néven szerepel, holott az Királyhegyes régi kispusztai területe!

Jellegzetes családi és ragadványnevek


Nemesi származású családok

A faluba a múlt századben két nemesi család települt. Mindkettő a Keresztúry (egyes leszármazottak a Keresztúri) nevet viseli annyi eltéréssel, hogy az egyik család nevét eredetileg Kereszthúry-nak írták, amit azonban a család tagjai Királyhegyesen már nem így használtak, sima Keresztúry-nak írták nevüket. Egy Szegeden élő leszármazott azonban visszatért a Kereszthúry névhez. Mindkét famíliához tartozók ragadványneve a faluban - származásukra utalva: Nemes.

Kereszthúry-család. Nógrád vármegyéből származik, amely a 18. szazad második felében költözött Apátfalvára és a vármegye 1771. november 20-i bizonyságlevelével nemességét Csanád megyében igazolta. Az 1810-i nemesi összeírás a család több tagját említi. Keresztúry-család. Zala varmegyében 1825-ben bizománylevélben igazolta, hogy 1790-ben nemességet kapott Keresztúry József, Torontál vármegye fő-szolgabírája. Nemességét e megyében 1825-ben kihirdették, Károly és Titusz nevű fiával együtt. Károly Kövegy 1843-ban történt telepítésénél kincstári felügyelő volt, akit 1845-ben felvettek Csanád vármegye nemesei közé.

Keresztúry kovács - Nemes kovács

Keresztúry testvérek - Nemesek

Keresztúry János kovács - Nemes Jani

Keresztúry István kereskedő - Boltos Keresztúry (Boltos Pista)

Keresztúry András gépész - Gépész Keresztúry (Gépész Bandi)



Második vezetéknévvel (esetleg csak annak kezdőbetűjével) rendelkező nevek

Bernáth Varga Balázs - Bernáth Balázs, Varga Balázs

Farkas Józsa (J.) Márton - Józsa Márton

A familia egy korábbi generációjában egy lány a Józsa nevet kapta, ezért nevezték a családot megkülönböztetésül Farkas Józsának.

Ferencsik Pápai (P.) család - Pápai-család

Mátó Lukács (L.) János - Lukács János, fia Mátó, majd Martonyi Zoltán

Szabó Nyíri Mátyás - Nyíri Mátyás

Tóth Laczi (L.) Menyhért - Laci Menyhárt (helyi kiejtés szerint)

Tóth (Sz.) József - Szurugyka József

Varga Sz. János (kovács) - Szent Kovács

Varga Sz. Pál - Szent Pál


A hivatalostól eltérő nevek (Nem hivatalos házasságkötés esetén a gyermekek anyjuk vezetéknevét kapták, a helyi közvélemény azonban apjuk vezetéknevén szólította őket. Azonos nevű családok esetében az anyai vezetéknév szolgált megkülönböztetésül.)

Balázs György - Gonda György

Horváth Mihály - Sütő Mihály

Kovács-család - zökő-család

Mátó István - Mijó István

Sarró Ferenc - Tóth Ferenc

Sarró Sándor - Tóth Sándor

Simondán István borbély - Giga borbély


A régi és közel múltban kialakult ragadványnevek:

Baka István - Kanada István - Az 1920-as években Amerikába, Kanadába akart kivándorolni.

Fazekas-család - Bikás-család - A család már a múlt század végén bikatenyésztéséröl volt híres.

Ferencsik család - Sarki-család - Házuk a régi Kis utca és a Nagy köz sarkán áll jelenleg is.

Horváth József - Pikuló József - Apja az I. világháborúban olasz fogságba esett. Itthon némi olasz tudását hasznosítva pikulónak (piccolo = kicsi, gyerek) nevezte fiát.

Juhász-család - Subasa-család - A török hódoltság korából származó, török eredetű sző. Szabad csapathoz tartozót jelent, ami a juhász foglalkozással is összefüggött.

Kocsis-család - Pípa-család (hosszú í-vel ejtendő) - A család egyik férfi tagja pipájáról, pipázásáról volt híres. A pipa szó helyi kiejtésben vált hosszú hangzásúvá.

Kiss-család - Szélső-család - Az Apátfalváról települt család háza Apátfalván a falu szélén állt.

Takács-család - Matyó-család - A takács mesterséget folytató, Apátfalvára települt matyó családok egyike, amely Királyhegyesen telepedett le.

Varga János - Nosztrós Varga János - Az 1950-es években a földművesszövetkezet nosztró (felvásárló) telepének vezetője volt

Varga József - Totó József - Az 1950-es években totószelvényeket árult.

Csikóspusztai ragadványnevek

Halász János - Sofőr - Foglalkozása alapján.

Pipás Halász - Pipázása alapján

Davaj Halász - 1945 után, mivel a "davaj" orosz szőt sűrűn használta.


Királyhegyes és környéke. A térképen olvashatók a település határrészeinek jellegzetes nevei. Ennél azonban jóval több dűlő, határrész neve ismert, amit a könyv ezzel foglalkozó fejezete tartalmaz.