Csikóspuszta


A volt Blaskovich uradalom kastélya ma magán kézben van, Baranyi Sándor ipari vállalkozó igyekszik helyre hozni és megőrizni az épület állagát.

Csikóspuszta történeti áttekintése:

A puszta nagyobb részét 1772-ben a király báró Harruckern Ferencznek adományozta. A kisebbik részt Apátfalva és Magyarcsanád bérelte a marosi kincstári uradalomtól.

1844-ben erre települt a dohánytermelő közösség, ez lett Kiskirályhegyes (ma: Királyhegyes), a nagyobbik magántulajdonú rész Nagykirályhegyes (ma: Királyhegyes-Csikóspuszta). A báró örökösei Nagykirályhegyest 1789-ben eladták a grófi Keglevich családnak, amelynek egyik tagja zálogba adja Blaskovich Bertalannak. A gazdaságot Bertalan harmadik fia István örökölte. István, és a zombori Rónai Amália házasságából 8 gyermek született. A családi szálat Ernő vitte tovább, akinek 3 gyermeke született a monyorói Urbán Erzsébettel kötött házasságából.

Két fiuk, Ernő - aki (tápiószentmártoni birtokon gazdálkodott) és Péter, aki a nagykirályhegyesi birtok ura volt. 1945-ig ők voltak Nagykirályhegyes utolsó tulajdonosai. Az 1945-ös földosztás után a lebontott urasági épületek anyagából a birtok területén sorra épültek a kis családi házak. 1949-ben a volt major területén gépállomást hoztak létre, ami az 1970-es évekig virágzott, majd hanyatlásnak indult, aztán végleg be is zárt.1950-ben a tanács rendszer kialakulásával a volt Blaskovics-birtokon lévő települést, Nagy-Királyhegyest Csikóskút-puszta néven Királyhegyes község közigazgatási területéhez csatolták. Ekkor lakosainak száma 200 fő körül mozgott. Önálló termelőszövetkezete, általános iskolája volt. Ma, lakosainak száma 20 fő, az egykor virágzó kicsi település utcáin többnyire üres, omladozó házak sorakoznak.

Néhányan azért még ilyen körülmények között is megtalálták számításukat, csodálatos természeti értékeit felismerve próbálják újraéleszteni a pusztulásra ítélt települést.

Csikóspuszta, mint természetvédelmi terület:

Csikóspuszta a természet közeli állapotban megmaradt élőhelyek egyike.

1997 óta tájvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park egyik területi egységének, a Csanádi pusztáknak részét alkotja. A Délkelet-Alföld sajátos hangulatú tájain számtalanországos, sőt nemzetközi jelentőségű természeti érték található. A számtalan itt átvonulómadárfaj közül kiemelhetjük a darut, a kis liliket és a pólingokat amelyeknél a világállományjelentős része érinti vonulása során az említett nemzeti parki élőhelyeket. Európa hírű a túzok állománya, párzásuk idején sok külföldi kíváncsi a különleges jelenségre. Növényvilága is több természetbúvárt vonz ide.

A természetföldrajzi adottságok, valamint a Körösök és a Maros folyó több ezer éves munkája, természetalakító tevékenysége során kialakult jellegzetes tájszerkezet szükségessé tette e területek egységes természetvédelmi kezelését.

A területre csak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyezésével lehet lépni és fotózni.

Csikóspusztán működik a Királyhegyesi Földtulajdonosok Vadásztársasága:

Céljuk: A környezetünkben a vadállománnyal olyan módon gazdálkodni, hogy a természetes élőhelyet megőrizzék, a vadonélő állatok számára életteret teremtve, mindezt a mezőgazdaság és a természetvédelem érdekeivel összehangoltan végezni.

Galéria >>>